Levéltet

Fent, az ablakpárkányon

napozik a virágom,

zöld agglegénypálma ő,

ha indulok, int; adieu!

Van egy lakója neki,

asszem ő sem szereti.

Kitalálni nem nagy tett,

ő bizony a levéltet !

Zöld a színe, nem látod,

rágcsálja a virágot,

s ha a virág ledobja,

ráesik a lapomra.

S jajj, a lapom fából van,

szóval félek álmomban,

hogy újra ott a levéltet,

s azt eszi meg ebédnek!

Nem látja a kis béna,

hogy nem étlap, ez poéma?!

Akár betűlevesbe,

belerág a versembe!

Mi tehetek? Bambán nézek;

fognyomos lett a költészet!

El-eltűnik egy-egy betű,

megrágta a levéltetű!

Tollmanó

Új lakóm van, a tollmanó,
nesze csak ritkán hallható.
Bújik az asztal és ágy alatt,
folyton elrejti a tollamat.

Nincs a lakásban egy toll sehol,
Ámulok-bámulok, ejnye, no',
ha nem viszi el, csak a kékeket,
írjak hát színes képverseket?

Nem éppen barát a tollmanó,
jól nyakon csípni de volna jó!
Összekötném a két kezét,
Kipeckelném a kis szemét.

Nézze, csak nézze, hogy írok,
És írnék addig, amíg bírok!
Büntetném bosszantó versekkel,
hogy nincs jobb, például ilyennel.

De - fürkészem - sehol sincs tollmanó,
és ez felettébb, felettébb bosszantó!
Orozva vigyázom laptopom,
Szúrós hang sziszegi: "ellopom".

Nem érnék még a vers végére,
De merülök, és nem hagy békébe':
Hová is tettem a töltőmet...?
... nehéz a dolga a tollmanós költőnek!

Mosogatás közben

Fontos volna, hogy itt legyél mosogatás közben,
amikor váratlanul megvágom magam egy szilánkkal.
Megtartanád kezem fejét alulról, és fel-
fognád kezed kelyhében vékony csíkban, kecsesen,
méltóságosan alácsorduló véreim.
Áldozat lenne tenyered oltárán az enyém,
fölajánlanám magam, és áldott volna véremnek
minden cseppje, mely bőrödhöz tapad.
Szavak nélkül, tekintettelenül és süketen,
 - érzékszerv mit sem ér -,
a létezésemmel adnék hálát
valameddig csak lehet.

Amíg a sorban állok a benzinkúton, és este,
amikor a péknél kenyeret veszek.
Amikor csilingel a mikró, vagy amikor a sötétítőt
visszahúzom, és a testemre sötétet engedek.
Ha megvágom, vagy ha nem vágom meg magam
mosogatás közben. Fontos volna, hogy itt legyél.