hidden

hidden csillagok alatt fekszem hanyatt beragyogja arcom a sötét és lőn világosság idézi a chilei faszobrász igen és akkor mi lett mit lehetett látni abban a világosságban a semmit? jogos nézek rá jogos de tulajdonképpen akár jogtalan is lehetne az sem változtatna semmin csillagok alatt fekszem hanyatt beragyogja arcom a sötét

hát ha már így akkor befelé nézz ez az mit látsz? biztasd magad kislegény mit látsz?

szeretem az autómat még sosem hagyott cserben mondja a köz hejj meg azt is azt is látom hogy összeér az alhasunk és forró a belsőcombod hogy bűnös vagyok és hogy jó így látni egyenlő érezni ha racionális alapokon jutsz el oda hogy a racionalitás zsákutca akkor az durván paradox de mikor ezt a kifejezést használod már eleve a logikára építő kifejezéssel éltél tehát akkor hurkot himbáló filozófusok

mert ez olyan mint hogy esküdni mernél rá hogy az élet szar és mégis újra levegőt veszel és újra ahelyett hogy inkább megfulladnál ebbe a szarba tisztességgel ami előtt mellesleg senki nem tisztelegne mert nem tudnák hogyan történt

ez a nő csodálatos de ha nem írod meg 100 év és senki nem fog rá emlékezni nem tudják hogy létezett egy csoda mint ahogy te sem tudod hogy létezett korábban ezer meg ezer a többi néma csend

mit látsz még?

azt látom hogy ott a lényeg ki is tudom sejteni csak épp a lényeg lényege marad hidden előttem az minden esetre azonban most elég biztosnak tűnik hogy a szupplementumteremtés szakadatlan folyamata arra utal hogy az ember hiányaiból építkező lény egy tankönyvből idéztem

csillagok alatt fekszem hanyatt beragyogja arcom a sötét és néhány nap előtt majdnem meghalt valaki akit szeretek ilyenkor hiába ágálsz ellene mégis neki kell menned hogy újra feltérképezd az univerzumot hol is a fent és hol is a lent mint akár ha nádas tavon

hol is hol is?

azt hiszem mégis itt lesz valahol a szemeim elé rejtve
az erkölcsi törvény felettem a csillagos ég bennem