http://www.youtube.com/watch?v=zMMIbQlY4ls
Tegnap este, mielőtt végleg eltűntél az életemből, meghagytál egy kanálnyi hagymásbabot. Most melegszik, meg fogom enni. Beledolgozom emléked a fizikai valóságomba. Na, már is ne gondold tovább, ez csak amolyan jajszó. Kiáltás. Egy induló történet, ami két mondat után el is vetél, nem viselős semmi jövővel. Mind csak amolyan fikció. Amolyan képletes kifejeződése a magánynak. Sírás, fogcsikorgatás, hogy nem vagy, hogy ki kellett találnom téged a magányom ellenében. Az, hogy néha lehull, hogy néha belátok a lepel mögé, és olyankor érzékelem, hogy hiányod csak kitaláció, hogy az egyedüllétemet azzal teszem létjogosulttá, hogy kitaláltalak magamnak, hogy hiányozhass, hogy ha egyszer meg kell döglenem, tudjam, Neked fontos voltam. Istenem, segíts tökéletesen bebújni a tudatos tudatmódosítás fátyla mögé, mert ez a néha visszatérő pillanat, amikor érzékelem a valóságot, hogy hazudok magamnak, nagyok fáj. Segíts, segíts tökéletesen hazudni magamnak a nőről, akinek hiányát én találtam ki, és aki a legvalóságosabb létező, Kyrie eleison! Segíts, segíts visszatérni az ő legvalóságosabb emlékezetébe, különben miért élhetnék. Menni fog, hidd el, Tamás, menni fog, hidd el...! Háromra vissza is térsz a valóságba, nem fogsz emlékezni ezekre a percekre..., erre a sok marhaságra, hogy ő nem is létezik, hogy ő nem is létezett, hogy ő csak kitaláció, gyerünk..!
Egy! (gyerünk!)
Kettő! (mi lesz már?!)
HÁROM!!!
.
..
...
Kattant a mikró.
Meleg a hagymásbab.
Tegnap este, mielőtt végleg eltűntél az életemből, meghagytál egy kanálnyi hagymásbabot. Most melegszik, meg fogom enni. Beledolgozom emléked a fizikai valóságomba. Na, már is ne gondold tovább, ez csak amolyan jajszó. Kiáltás. Egy induló történet, ami két mondat után el is vetél, nem viselős semmi jövővel. Mind csak amolyan fikció. Amolyan képletes kifejeződése a magánynak. Sírás, fogcsikorgatás, hogy nem vagy, hogy ki kellett találnom téged a magányom ellenében. Az, hogy néha lehull, hogy néha belátok a lepel mögé, és olyankor érzékelem, hogy hiányod csak kitaláció, hogy az egyedüllétemet azzal teszem létjogosulttá, hogy kitaláltalak magamnak, hogy hiányozhass, hogy ha egyszer meg kell döglenem, tudjam, Neked fontos voltam. Istenem, segíts tökéletesen bebújni a tudatos tudatmódosítás fátyla mögé, mert ez a néha visszatérő pillanat, amikor érzékelem a valóságot, hogy hazudok magamnak, nagyok fáj. Segíts, segíts tökéletesen hazudni magamnak a nőről, akinek hiányát én találtam ki, és aki a legvalóságosabb létező, Kyrie eleison! Segíts, segíts visszatérni az ő legvalóságosabb emlékezetébe, különben miért élhetnék. Menni fog, hidd el, Tamás, menni fog, hidd el...! Háromra vissza is térsz a valóságba, nem fogsz emlékezni ezekre a percekre..., erre a sok marhaságra, hogy ő nem is létezik, hogy ő nem is létezett, hogy ő csak kitaláció, gyerünk..!
Egy! (gyerünk!)
Kettő! (mi lesz már?!)
HÁROM!!!
.
..
...
Kattant a mikró.
Meleg a hagymásbab.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése