... de csak a víz van. Ebben a fehér mosdótálban itt. Milyen szépen meg lehetne írni, tele irodalmi és főleg bibliai utalásokkal. A víz, a kézmosás, a bölcsőt és az újjászületést, azaz a megbocsájtást jelképező hófehér mosdókagyló. De nincs erőm. Mármint nincs erőm erre. Mert arra kell figyelnem, s minden lélegzetvételemmel arra kell figyelnem, arra a keserű, de oly drága élettapasztalatra, amihez rajtad és a hiányodon keresztül jutottam el. Hogy nincs más feladatom, mint szeretni mindenkit, és legfőképpen azokat, akik nem érdemlik meg. Köztük magamat. Milyen furcsa. Ha nem veszítelek el, talán most nem tudnám, mennyire gazdag vagyok. Hogy mennyi mindenem van. Kár, hogy ezen az áron. Néha még, látod, túl gyenge vagyok, lehúz az önsajnálat, s ilyenkor csak azt veszem észre, hogy hozzád beszélek. Aztán felocsúdok, s megyek tovább, nincs erre időm. Szeretnem kell. Mosd le, Uram bűneimet, és vétkeimtől tisztíts meg engem! Aztán engedj utamra, mert a leckét megtanultam. Láttam, és hiszek. Tiszta a kezem a munkához. Ígérem, nem nézek hátra.
hjajjj Orpheusz, mindenki visszanéz.. :(
VálaszTörlésIgen, persze. De itt más az aspektus, a tennivalókról van szó, és keresztény utalásrendszerű a szöveg. Talán túl halkra sikeredett az utolsó mondat bibliai áthallása.
VálaszTörlésÁthallatszott az. De vallástól-felekezettől függetlenül. Szerintem mindenki visszanéz. Azért remélem mégse, és neked van igazad:)
VálaszTörlésNem lenne az jó, ha tényleg nem. Szóval a szövegen kívül értve: természetesen (((én))) is visszanézek. Pl. így született ez a szöveg. :)
VálaszTörléshttp://birtalan.hu/balazs/ketubim/emlekkoszoru.htm
TörlésÁlljanak konstruktívan hozzám, és akkor. (De egy link önmagában kevés.)
VálaszTörlésNem akartalak megbántani. Csak a napokban szerettem bele ebbe a versbe, és gondoltam... na nem tudom. Csak egy link neked, pont hogy önmagában. Vagy konstruktív, vagy nem, honnan tudhatnám? És még ha tudnám is.
VálaszTörlés(Nekem néhol katarzis, de az mindegy.)