2010. február 21., vasárnap

Hulló falevelek

http://www.youtube.com/watch?v=JWfsp8kwJto



Nézd,  magját bontja az első hóvirág

Ezerszer nemhitt csoda; 

Élet nyílik s áttöri a halál-falat,

Mag hó alatt, mag hó alatt.


Emlékemben hulló falevelek.

Beléjük mar a szél,

Meg-meglibbenti őket valami homályos

Tánczene kopott, örök-arany taktusaként


Emlékemben hulló falevelek,

Vállad ívét festi meg velük

A nagy kujon, e bolond dallam, a szél,

- Csak egy pillanat, s tovafoszlik látomásod.

Töredék, nem is volt fél-pillanat,

S mégis elég, hogy belémkösse magát,

Füstös, pislákoló lelkembe-betongyanánt.


Őrizem hajad illatát,  őrizem a vállad ivét,

S szemeid csodafényét, miközben kézfejed ízét...

Őrizem tisztaságod, hisz másod nincsen,

Emléked őrzöm,  valód - emléked...

- S  őrizem a hitet, hogy egyszer létezTÉL, s nem csak

Én álmodtalak.

Őrizlek, őrizlek nem-más-magamnak,

Megmaradsz bennem;

Mag hó alatt, mag hó alatt.

3 megjegyzés:

  1. azér' az az "oximorálok" odatett! :)
    koszonom!
    nekem nagyon tetszett.

    VálaszTörlés
  2. én köszönöm, nem tudok mit hozzá se tenni. Amit el akartam mondani, azt elmondtam.

    VálaszTörlés
  3. már egy hete csak a magára gondolok...
    hogy maga mikor ír, akarom mondani webnapol újat. én ezt már vagy háromszor befogadtam:)
    különben nem rossz nekem. mert én már nem akarok megérteni semmit. de tényleg semmit. csak ma, ma annyira el akarom magának mondani, hogy itt van ez a vágyott pokol.
    ez a tavasz nevezetű sármőr és nincs módom szabadulni tőle. talán ha magának elmondhatnám, hogy bátor akarok lenni, akkor könnyebben szabadulnék. de maga, maga nem hiszi el, nincs bátorsága elhinni, hogy az idő öregszik. és ez azzal jár, hogy a maga szívén is fölengedend a fagy, és illattal kendőzi el orcáit, és semmi bizonyosság, hogy az őrzött mag nem bontott-e máris virágot.
    nézzen utána kedves k. , hogy elmondhassam, itt van ez a vágyott pokol, és nem tudok szabadulni tőle...

    VálaszTörlés