Akár tinta a tiszta papírt, bemocskolom a múltamat azzal, hogy másképp emlékezem rá.
Önmagamra.
Egy tavaly karácsonyi emlék éget. Tudom, hogy milyen volt. Tudom, utolsó sejtjeim mélyéig magamba itta magát. Tudom. Tudom, hiszen én vagyok. Tudom, épp ezért kell másképp emlékeznem rá. Hogy bele ne szakadjak.
... lucskos, langyos karácsony volt. Szeretet, felpörgő melegség, apa, anya, Lacus és én. Mondom, apa, anya, Lacus és én. Ajándékosztás, ima, intim, családi élet. Vörösbor. ebből egy számmal kisebb kellett volna szép ez is csak zöldre vágytam mindegy lesz majd olyan is soha szegényebb Jézuskát legalább ennyi van másnak ennyi sincs minek költesz rám ennyit tudtam hogy ez a parfüm lesz az jó egy kicsit így négyen...
(SZÖVEGRONTÁS)
Akár tinta a tiszta papírt, bemocskolom a múltamat azzal, hogy másképp emlékezem önmagamra.
Rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése